Párkapcsolati coach- a VITA-SZELIDÍTŐ
Többen kérdezték, mi is ez a párkapcsolati tanácsadás? Hogyan kell elképzelni? Mi történik? Miért jó ez nekem?
Belegondoltam, mielőtt elvégeztem volna a coaching iskolát, bizony én is feltettem volna ezeket a kérdéseket, hiszen soha nem találkoztam ilyen helyzettel annak előtte.
Hogy is látom én ezt a rendszert?
Adva van egy pár, akik egyre inkább azt érzik, hogy nemhogy összecsiszolódnának, inkább távolodnak egymástól. Pedig még szeretik is egymást! Ekkor egyikük vagy mindketten tanácsokat próbálnak kérni bizalmasaiktól, ez irányú könyveket vesznek, blogokat kezdenek el olvasni és megpróbálják kitalálni, hol is rontották el.
Ez dicséretes folyamat, nem itt van a baj.
A tévútra az visz el minket, hogy majd mindenkit az vezérel, hogy neki már nem jó a kapcsolatban. Mitől nem jó? Hát a másik reakcióitól, cselekedeteitől. A szép az, hogy ezt mind a két fél innen indítja. Ilyen kiindulópont esetén egyértelműen a másik "hibáira" keresünk gyógyírt az okos könyvekben. Ha pedig sikerrel járunk és megtaláljuk a "kórismét", nem értjük, miért fordul ki magából a párunk, amikor ezt közös, szép jövőnk zálogaként elétárjuk?!
Egyértelműen azért, mert a megoldásunk számára semmiféle előnyt nem jelent, hiszen neki ezzel a "javítani való" elvével/szokásával semmi baja nem volt, ráadásul még rángatjuk is az egója bajuszkáját. Cserébe viszont remek indítvánnyal tud előállni, mit is kellene nekünk máshogy csinálni, hogy neki jó legyen! No, ez olaj a tűzre és egy szép kövér veszekedés melegágya. Rendszerint az egonk bele is visz, aminek másnapra az lesz a "tapasztalati maradéka", hogy "képzeld, Jolán, már nem is akarja megjavítani a kapcsolatunkat!" Ha pedig egy igazi "pincsi-barát/nő"-nek panaszoltuk el mindezt, szolidaritásból még belénk is döngöli ezt a képünket.
A párok rendszerint ezen tapasztalások után keresnek külső szakértői segítséget.
És miben tud segíteni egy coach nekik?
Azt gondolom, már a kiindulópontban. Én azt szoktam mondani: "nem közkedveltségre törekszem, hanem valódi segítségnyújtásra."
Mit jelent ez? Azt, hogy hajlandó vagyok konfrontálódni, ha biztosan látom, hogy valaki a sajátja, vagy a kapcsolata vesztébe fut és a segítségemet kéri.
A kiindulópont tehát: mindkét fél felírja, mit nem úgy tesz a párja, ahogy neki jó, milyen sérelmei vannak. Sajnos ezzel szembesíteni kell a másikat, amitől az időt nem lehet megspórolni. No de ezt mindenki meg tudja tenni, minek ide egy harmadik ember?
A harmadik ember feladata az, hogy hozzáértően "levezényelje" az ilyen vitás helyzeteket és adott szabályok alapján MEGTANÍTSA VITATKOZNI a párt. Nem veszekedni, hanem vitatkozni. A VITA az én fejemben: szeretettel-tisztelettel-alázattal áthatott beszélgetés a különböző véleményeinkről. A hajtépés nem foglaltatik benne sem fizikálisan, sem verbálisan.
A coach dolga tehát a párt megtanítani arra is, hogy a másik félnek is igaza lehet és ha így van, a saját elveink felülvizsgálatával kezdjük, ne a másikéval! Ez rettentően fontos!
A párkapcsolatok alapja a mi kultúránkban a szeretet. Ahhoz visszatalálni azonban párunk, gyermekünk vagy saját magunk elvárásából képtelenség. A szeretetet az fogja felszítani újból, ha látjuk a másikon az igyekezetet Értünk, a Kapcsolatunkért, a Családunkért!
Viszont igyekezni annyi sérelemmel, amit mi eddig párunktól összeszedtünk, nehéz feladat sajnos.
Elérkeztünk egy újabb ponthoz, amiben segítség a coach jelenléte. Az elvek, sérelmek, megbocsátás, bocsánatkérés...egy nagyon mély rendszer, aminek az újbóli vezetett átgondolása IGAZÁN ÚJ EMBERT KÉPES FARAGNI BELŐLÜNK! És ez már megéri! Megéri az erőfeszítéseket, a rengeteg gondolatot, amiket kitermelhetünk magunkból. Hangsúlyozom: MI MAGUNK! A coach csak az utat tudja megmutatni a gondolati dzsungelben, amiben eddig bóklásztunk, de senki helyett nem tud egyetlen egy gondolatot sem megszülni, pusztán rávezetni.
Buddha: "soha senki helyett nem tudsz megtenni semmit!"
Én a Szeretetet tűztem ki zászlómra. Annak mindenkori figyelembevételével igyekszem működni és erre buzdítok mindenkit, aki tőlem kér segítséget.